2014. április 15., kedd

2. rész

...Hát ez nem igaz. 20 perce itt állok és várok Paulra aki 100%-ig  elfelejtette , hogy ma már hazautazok.Szuper.
-Hé!-halottam egy hangot a hátam mögül amire megfordultam-Elvigyelek?
Hát persze , hogy Louis volt az.
-Mivel aki értem jött volna elfelejtette így megköszönném.
-Gyere.
A sofőr segített bepakolni a csomagtartóba majd miután megmondtam a címet elindultunk.
-Emily!
-Igen?-néztem rá a bambulásomból.
-Mi lenne ha bemutatnálak a fiúknak ? Nem látszol se paparazzinak se őrült rajongónak és még jó tanácsokat is tudsz adni-nézett rám olyan "Na lécci!" fejjel.
-Háát nem is tudom de ha igen akkor se mert dolgom van de ha adsz egy telefonszámot akkor felhívlak. És nem rakom ki a Twitterre.
-Oké.Míg telószámót cseréltünk addig meg is érkeztünk.
-Azta te itt laksz??? Egyedül?
-Igen de már megszoktam-mosolyogtam rá-Köszi a fuvart.
-Szívesen.
Miután elmentek tárcsáztam Pault.
-Szia Emily ! Milyenn Párizs ?
-Inkább milyen London. Szóltam hogy ma jövök haza és  gyere értem !
-Úú basszus tényleg .Bocsi de elfelejtettem annyi a papírmunka itt az irodában.
-Még aha ez lenne a legnagyobb probléma.-dünnyögtem
-Hogy mi?-emelkedett meg a hangja.
-Találd ki hogy kivel találkoztam a repülőn?
-Ajaj.
-Lousisszal aki beakarmutatni a srácoknak mert  "se paparazzinak se őrült rajongónak nem látszom még jó tanácsokat is tudok adni"
-Milyen tanácsot?
-Elenorral összeveszett.
-Így már értem miért rontottak be ebben a pillanatban mind az öten az irodámba.
-Upssz. Akkor mi legyen ?-tudakoltam kissé idegesen.
-Találkozhatsz velük mert tudom hogy világéletedben erre vágytál de el  ne szóld magad-figyelmeztetett.
-Hurrá!-üvöltöttem a telefonba-Szia !
-Szia Em!-köszönt el.
-Ki az az Em??- és itt megszakadt a vonal.

Nem hiszem el végre találkozhatok a fiúkkal élőben. De mivan ha nem leszek szimpatikus nekik és ha kiderül a titkom? Hát egy biztos az nem lenne tanácsos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése